1. 💡 Az alapötlet: Torzítás a lineáris szórás helyett
Megfigyelhető, hogy a vezető pártok arány felett, kicsik arány alatt kapnak mandátumértékű OEVK győzelmet.
🧠 1. Van-e történelmi tapasztalat a torzító hatás mértékére?
✅ Igen, és ezt konkrét számok is alátámasztják.
Ha megnézzük a valós magyar választások OEVK és listás arányait, az aránytalanság rendszeresen jelentkezik:
| Év | Fidesz listás % | OEVK % mandátum | Torzító szorzat (EVK% / listás%) |
|---|---|---|---|
| 2014 | 44,9% | 96/106 = 90,6% / 90,6/44,9=2,01 | 133 mandátum „K”=3,9 |
| 2018 | 49,3% | 91/106 = 85,8% 85,8/49,3=1,74 | 133 mandátum „K”= 1,9 |
| 2022 | 54,13% | 87/106 = 82,1% 82,1/52,5=1,56 | 135 mandátum „K”=2,6 |
| 2026 | ? | ? | ? |
Ez alapján:
- az EVK „torzító hatás” 1,5× – 2,0× szorzóként jelentkezik a nyertes pártnál
- az össz. mandátum „torzítása” 1,9 – 3,9
- a kis pártok (pl. LMP, Mi Hazánk, MKKP) 0 vagy 1 EVK-t nyertek, még 5–6% fölötti listás eredmény mellett is
📈 Ezért bevezetünk egy súlyozott EVK-becslést, amit valós választási viselkedés alapján számítottunk.
A későbbi becsléseink során a torzítás értékét a legalacsonyabb (2018-as választás) értékkel használjuk! „K”állandó= 1,9
✅ Mire jó ez?
- Kísérletet tesz arra, hogy visszaadja a valós politikai logikát, amit az életben is tapasztalhatunk.
- Megmarad a szimulációs jelleg és jobban segíti a választó tájékozódását
- Tökéletesen illik a „mandátumra fordított közvélemény-kutatás” céljaihoz
📌 Tipp a teszteléshez:
| K érték | Jelentés |
|---|---|
| K= 1 | Teljesen arányos |
| 1 < K < 1,4 | Alacsony torzítás |
| 1,5 < K < 2,5 | Erősen torzító, jellemzően a nagy pártok nyernek EVK-t. |
| 3 < K | Extra torzítás, tarolnak a nagy pártok. |