🎯 A probléma:
Ha az EVK-győzelmeket a szimulátor arányosan osztja el a listás szavazatok alapján, akkor:
- alulbecsli a vezető pártok EVK-sikerét, és
- felülbecsli a kicsikét (akik a valóságban sokszor 0 EVK-t nyernek)
Ez teljesen igaz, és a 2014, 2018, 2022 alapján 100%-ban helytálló:
- 2022-ben a Fidesz listás előnye + választókerületi térnyerése „felerősödött”. Az arányos 62 OEVK győzelemmel szemben 87 db nyertek.
- A kicsik a valóságban alig tudnak EVK-t nyerni, még ha listán átlépik is az 5%-ot
🧠 Mi a probléma az EVK- arányos szórási modelljével?
A logika: EVK pártonként = (párt listás szavazataránya) × 106 némi véletlen kiegészítéssel
Ez lineáris → minden párt a listás arányához mérten kap EVK-t.
Ez nem tükrözi:
- a győztes-kompenzációs rendszer torzítását,
- az erősebb pártokra jellemző koncentráltabb támogatást,
- a gyengébb pártok „jelölthiányát” vagy helyi beágyazottság hiányát.
✅ Mit tudunk csinálni? (Javaslat: győztes-torzító modell)
1. 💡 Alapötlet: nem-lineáris szórás
Vezető pártok arány felett, kicsik arány alatt kapnak EVK-t.
Egy módosított képlet: EVK = 106 × (párt szavazati arány)^K
- ahol K>1 erősíti a nagy pártokat (pl. K=1,2)
- K=1 → visszaáll a jelenlegi arányos
- K=0,9 → gyengítené a nagy pártok EVK-nyereségét
📈 Ez egy súlyozott EVK-becslés, amit valós választási viselkedés alapján igazíthatunk
🔧 Példa hatás (szimulált értékek, K = 1.2):
| Párt | Listás % | Arányos EVK | Torzított EVK |
|---|---|---|---|
| Elefántok pártja | 45% | 47.7 | 56.2 |
| Medvék | 30% | 31.8 | 33.9 |
| Tigrisek | 6% | 6.4 | 3.5 |
| Gazellák | 4% | 4.2 | 2.2 |
✅ Mire jó ez?
- Hűen visszaadja a valós politikai logikát.
- Megmarad szimulációs jellegűnek, de jobban segíti a választó tájékozódását.
- Tökéletesen illik a „mandátumra fordított közvélemény-kutatás” célhoz.