dr. Fülöp Zoltán
Bemutatkozás
Kezdjük azzal, hogy nem vagyok jó abban, hogy eljátsszam azt, amivel nem értek egyet.
Ezt meghagyom azoknak, akik szerint az ország úgy működik, ahogy kell.
Én napi szinten látom, hogy nem úgy van.
Nem fogok hosszan írni magamról.
58 éves vagyok, ügyvéd, élettársi kapcsolatban élek, imádom a történelmet, és igen: AC/DC-t hallgatok az autómban, ha kicsit elegem lett a valóságból.
(A csengőhangom is AC/DC — Thunderstruck. Jobb kedvvel veszem fel a telefont, ha ez szólal meg.)
Békéscsabán nőttem fel, itt érettségiztem, itt dolgozom — és Békéscsaba környéke ugyanúgy része az életemnek, mint maga a város.
Az embernek elég végigautóznia ezeken az utakon, hogy eszébe jusson: van mit rendbe tenni.
És itt még finoman fogalmaztam.
Nem azért indulok, mert valaha is ábrándoztam róla, hogy majd egyszer hivatásos politikus leszek.
Ha ez lett volna a terv, biztosan megtalált volna egy olyan kabát, ami jobban mutat kamerában, mint egy ellenzéki aktivistáé — és kevésbé kellene benne dolgozni.
Én maradok ügyvéd: szeretem, ha valami le van írva, van határideje és számonkérhető.
Nem kérek vak bizalmat, és nem kérek tapsot sem.
Csak felhatalmazást arra, hogy kimondhassam, mi nem működik — és hogy végre hozzá lehessen nyúlni azokhoz a dolgokhoz, amelyekhez évek óta senki nem akar.
Dolgozni érkezem.
Nem új vezért keresek a napi politikában.
A rendszert szeretném úgy megcsinálni, hogy normálisan működjön: átláthatóan, tisztességesen, kiszámíthatóan.
Mert ez a minimum.
Minden más trükk és duma.
Ha Ön is így látja, akkor innentől közös a célunk — és együtt fogunk tenni érte, hogy visszavezessük az országot Európába.
Vármegye és települések
Elérhetőség
Helyi Ügyek
A körzet útjai — legyen szó a Békéscsaba–Békés szakaszról, a Szabadkígyós és Csanádapáca felől bejövő útról, vagy a Kondoros–Csorvás összekötőről — egy évtizede ugyanazt mutatják: ezeket az utakat egyszerűen magukra hagyták.
A cél egyszerű:
járható, biztonságos, emberhez méltó minőségű bevezető utak Békéscsabára minden irányból.
átfogó felújítási program állami forrásból,
nem foltozás, nem gyorsjavítás, hanem teljes szerkezetű útfelújítás,
Olyan útminőség, amely valóban megengedi, hogy normálisan lehessen rajta közlekedni.
A közlekedés minősége nem luxus, hanem alapvető szolgáltatás.
Ezt visszateszem oda, ahova való: állami kötelességnek, nem lakossági idegborzolónak.
A békéscsabai kórház jó állapotú és jól felszerelt — ez igaz.
A gond nem az épület: a gond az, hogy sokszor nincs benne elérhető szakorvos, nincs időpont, nincs kapacitás.
Ezért fordul elő az, hogy ha valaki időpontot keres, az online rendszer Hódmezővásárhelyre, Szegedre, Debrecenbe vagy Szolnokra irányítaná át.
És mit csinál az, akinek az utazási költség is akadály?
Lemond a vizsgálatról.
Ez nem egészségügy.
Ez kockázat, aminek a közepén mi vagyunk.
A cél:
helyben is elérhető szakorvosi kapacitás,
várólisták csökkentése országos szinten,
magas szintű bérezés az ott dolgozóknak és munkakörnyezet javítása, hogy ne menjenek el a szakemberek.
A betegnek nem utazni kell, hanem helyben ellátást kapni.
Az aszály ma nem egy ágazat problémája, hanem mindenkié:
az élelmiszerárakban, az ivóvízbiztonságban, a megélhetésben, a táj állapotában és a mindennapok kényelmében is ott van.
Békés megye pedig az ország egyik legsúlyosabban érintett térsége.
Az utóbbi években odáig jutottunk, hogy Magyarországon a korábban megbízhatóan termő növények egy része öntözés nélkül már nem tartható fenn.
A kukorica termesztése mára gyakorlatilag lehetetlenné vált megfelelő vízutánpótlás nélkül, és még az eddig aszálytűrőbb napraforgó is kiszámíthatatlanabb termést ad.
Ez nemcsak termelési kérdés:
ha nincs víz, nincs élelmiszer-biztonság sem.
És végső soron: nincs élhető vidéki élet sem.
A megoldás nem a „majd egyszer lesz eső” hozzáállás.
A megoldás rendszerszintű vízgazdálkodás, amely több pilléren áll:
A táj vízmegtartó képességének növelése
a táblaméretek csökkentése,
mozaikos művelés és növénydiverzifikáció,
mezővédő erdősávok és cserjesávok telepítése, amelyek a hőt is mérséklik és a vizet is megkötik,
regeneratív talajművelés elterjesztése támogatott képzésekkel.
Az ivóvízbázis megvédése
A legnagyobb veszély ma az, hogy az öntözés nem felszíni vízből történik — ez pedig az ivóvízkészletet veszélyezteti.
Ezért:
a felszíni vízből történő öntözésfejlesztést kell támogatni,
a talajvíz felelőtlen kimerítése helyett felelősen kell gazdálkodni,
modern víztározókat és csatornarendszereket kell felújítani és vízzel feltölteni,
minden elérhető felszíni vizet ésszel, hosszú távon fenntarthatóan kell használni.
Igazságos, új alapú támogatási rendszer
A vízmegtartó gazdálkodásnak legyen forrása — nem csak szándéka.
több forrás a kisebb gazdálkodóknak,
kiemelt támogatás azoknak, akik vízmegtartó, regeneratív módszerekre állnak át,
a támogatások alapja ne a méret, hanem a fenntarthatóság legyen.
A szemléletváltás elkerülhetetlen
A klímaváltozás mellett a régi módszerek nem működnek tovább.
Új technológiákra, új művelési eljárásokra és új tudásra van szükség — ehhez pedig országos szintű, támogatott képzések kellenek.
Ha a környezet változik, a válaszaink sem maradhatnak a múltban.
A tét a térség jövője
A vízbiztonság nem részletkérdés:
lesz-e megfizethető élelmiszer, lesz-e ivóvízünk, és lesz-e élhető jövő Békés megyében.